Folsavval a baba védelmében

Ha egy kismamának elegendő folsavat tartalmaz a szervezete mielőtt babáját világra hozná, nagy mértékben járul hozzá a főbb születési rendellenességek megelőzéséhez. Az elmúlt évtizedben igazolódott, hogy a fogamzás előtt és a terhesség alatt megfelelő folsavpótlással több súlyos magzati fejlődési rendellenesség kockázata jelentősen mérsékelhető. A terhesség korai szakaszában például a fejlődő embrió gerincét lezáró folyamat csak ennek jelenlétében megy végbe hibátlanul.

Számos rendellenesség elkerülhető tehát a megfelelő folsavtartalmú étrenddel, éppen ezért szükséges már a gyermek tervezésénél multivitaminok, valamint folsavtartalmú étrendkiegészítők szedése. Terhesgondozáskor emiatt szoktak kifejezetten a leendő kismamáknak szánt vitaminokat javasolni. A legújabb kutatások szerint a fejlődési rendellenességek előfordulása az Egyesült Államokban egyes élelmiszerek kötelező folsav- és vitaminellátása óta 19%-kal csökkent. Habár ez szoros összefüggésnek tűnik, nem ismert pontosan, hogy a folsavnak, vagy más vitaminoknak köszönhető-e ez a drasztikus csökkenés. Az eddigi kutatási eredményekből valószínűsíthető (még nem bizonyított), hogy a várandós anyák vérének emelkedett homocisztein szintje (tehát a folsavnak a szükségesnél alacsonyabb szintje) a gyermekkori leukémia kialakulásával, valamint a Down-kór előfordulásának valószínűségével is kapcsolatban áll. Forrás:www.umm.edu

Terhesség alatti komplikációk, melyek elkerülhetőek

Nyitott gerinc

A magzat növekedését és fejlődését leginkább a sejtosztódás határozza meg. Ilyenkor a megfelelő mennyiségű folsav bevitele rendkívül fontos, méghozzá a DNA és RNA szintézisben betöltött szerepe miatt. Hiánya olyan velőcsőzáródási rendellenességeket okozhat a magzatnál az agy és a gerinc kifejlődésekor, mint például az anencephalia, amikor az agy és koponya nem fejlődik megfelelően, vagy a spina bifida, azaz a nyitott gerinc, amelyek szélsőséges esetben akár a magzat halálát is okozhatják. Ezek a rendellenességek a fogantatás utáni 21 és 27-ik nap között jelenhetnek meg, tehát olyan időszakban, amikor a nők egy része még nem is tud terhességéről. Mielőtt törvénybe foglalták az egyes élelmiszerek folsavval történő ellátását, a nyitott gerincűség előfordulási valószínűségét 0,001-re becsülték, azaz átlagosan 1000 születésből 1 esetben fordult elő ilyen rendellenesség. Véletlenszerűen vizsgáltak olyan nőket, akik folsav-kiegészítéssel kombinált változatos étrendet követtek, amit a fogamzás előtt egy hónappal kezdtek el, és azután egy hónappal még folytatták azt. A tapasztalatok szerint a nyitott gerincűség előfordulásának valószínűsége 60 - 100%-kal csökkent. Ezek és más kutatások eredményei arra ösztönözték az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálatát, hogy javasolják a fogamzóképes nőknek naponta 400 mikrogramm folsav bevételét ezen rendellenességek elkerülésére. (Az összes fogamzóképes hölgynek tehát, mivel a folsavnak a szervezetben már a fogantatás után, a terhesség legelső szakaszától kezdve jelen kell lennie.) Mivel azonban ezt a jó tanácsot a nőknek csak valamivel kevesebb, mint a fele fogadta meg, a születési rendellenességek csökkentése érdekében törvénybe foglalták a gabonafélékből készült élelmiszerek ellátását folsavval. Ennek eredményeképp egy átlagember étrendjével bevitt folsavmennyiséget napi 100 mikrogrammal kívánták növelni, de az élelmiszergyártók nagy mennyiségű folsav-felhasználása miatt a gyakorlatban valószínűleg ennél nagyobb mértékben nőtt az emberek átlagos bevitele ebből az anyagból.

Vetélés

Számos orvos és természetgyógyász ajánlja a várandós nőknek, hogy a vetélés elkerülése érdekében szedjenek naponta 50 mg komplex B vitamint és 800 - 1000 mikrogramm folsavat. Ezeknek a tanácsoknak a tudományos alapját azok a tanulmányok képezik, amelyek szerint összefüggés van a nem megfelelő homocisztein-szint és a vetélések gyakori előfordulása között. Ez az összefüggés azonban nem bizonyított teljes mértékben, mivel a szakértők szerint szinte lehetetlen meghatározni, hogy egy spontán vetélés vajon a vér alacsony folsavtartalma, vagy egyéb tényezők miatt következett-e be. Egy nő spontán vetélésének általában nincs közvetlen magyarázó oka.

Egyéb szülési komplikációk

Megfelelő mennyiségű folsav bevitele további szülési komplikációkat is képes megelőzni. Ilyenek például a szív fejlődési rendellenességeinek egyes fajtái, valamint a végtag deformációk. Sajnos ezek a megállapítások szintén nem támaszthatók alá olyan egyértelmű tényekkel, mint a nyitott gerincűség. Azoknál azonban, akik a terhességük alatt a szükségesnél kevesebb folsavat visznek be az étkezéssel, nagyobb valószínűséggel lesz a gyermek koraszülött, ill. túlságosan alacsony testsúllyal születhet meg. Manapság az emelkedett homocisztein szintet tekintik az alacsony folsavszint indikátorának, és egyre inkább párhuzamot vonnak ezen hiányosság és a vetélés, valamint különféle egyéb szülési komplikációk kialakulása között. Ezek elkerülése végett tehát mindenképp érdemes naponta gondoskodni a megfelelő folsav-pótlásról (lsd.: "folsav-források") már a fogantatás előtt, valamint később a terhesség alatt még a magzat gerincének teljes kifejlődése és lezáródása után is. Forrás: lpi.oregonstate.edu

Folsavval a rák ellen

Néhány kutató szerint a folsav a DNA (a sejtek örökítőanyaga) egészségének megőrzésében játszik szerepet, és megakadályozza annak mutálódását, ami végül a rák kialakulásának egyik oka. Számos nagyszámú résztvevővel készült tanulmány mutatja azt, hogy a vastagbél rák ritkább azoknál az embereknél, akik az étkezéssel nagyobb mennyiségben visznek be folsavat.

Folsavval az Alzheimer kór ellen

Az Alzheimer-kóros betegek vérének gyakran alacsony a homocisztein szintje, de nem tisztázott, hogy ez a betegség velejárója-e, vagy pedig a betegség miatti alultápláltság az oka. A legújabb kutatások alapján Dr. Mattson feltételezése szerint megfelelő mennyiségű

Napi ajánlott folsav-bevitel

Gyermekkorban kortól függően 25-200 mikrogramm, felnőttkorban 200 mikrogramm a napi szükséglet. Terhességben az eddigi adatok szerint 400-800 mikrogramm folsav napi bevitele ajánlott.

Folsavas receptek

Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök és az élesztő. Cikkünkből megtudhatja, mely ételek mennyi folsavat tartalmaznak és ez hány százalékát képezi a napi ajánlott adagnak!

Folsavval a Parkinson-kór ellen

A Parkinson-kórban szenvedő betegek vérének gyakran alacsony a folsavtartalma, de még nem teljesen tisztázott, hogy ez a tény a betegség lefolyásának része, a betegség miatt alakult ki, vagy pedig a betegség miatti vitaminhiányos táplálkozás következtében.

Folsavval a szívbetegségek ellen

A folsav számos módon biztosít védelmet a szívnek. Egyes tanulmányok arra engednek következtetni, hogy a folsav segíthet csökkenteni a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, mivel csökkenti a magas koleszterin- és homocisztein szintet (melyek károsítják a véredényeket, így a szívelégtelenség okozói).