Mit tehetünk a Parkinson-kór megelőzéséért?

A National Institute on Aging (NIA), magyarul a Nemzeti Öregedési Intézet tudósai szerint az egereken végzett kísérletekből arra lehet következtetni, hogy a folsav hiánya növelheti a hajlamot a Parkinson-kórra. Ezt a felfedezést 2002 januárjában a Journal Neurochemistry nevű szaklapban publikálták.

A Parkinson-kór kialakulása bizonyos idegsejtek elhalására, vagy helytelen működésére vezethető vissza, melyek az előbbi okok egyikénél fogva nem képesek dopamint termelni. Emiatt fordulhatnak elő olyan tünetek, mint például láb-, kéz-, állkapocs- illetve arcremegés, a törzs- és a végtagok hajlíthatatlan merevsége, bradykinesia, azaz a mozgás lassúsága, egyensúly- és koordinációs zavar. Ilyenkor a betegeknek nehézséget okoz a járás, a beszéd, illetve különféle egyszerű feladatok teljesítése. Ez a betegség hosszantartó, folyamatos és általában nem öröklődik, de előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával megnő. Általában 60 éves kor után jelentkezik (az amerikaiak körében pl. évente 50.000 embert érint).

A kutatók a kísérleti egerek egy csoportját folsavban gazdag étrendben részesítették, míg a másik csoport tagjai nem kaptak vitaminokat. Ezután az egereknek kis mennyiségű MPTP-t adtak, ami egy Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket okozó kémiai anyag. A folsavval megerősített egereknél a kór tünetei enyhébben, míg a másik csoporthoz tartozóknál jóval látványosabban jelentkeztek. Ebből a tudósok arra következtettek, hogy az alacsony folsavtartalmú étrenddel táplált egerek vérében és agyában magas volt a homocisztein nevű anyag szintje. Az a gyanú alakult ki bennük, hogy a megnövekedett homocisztein szint károsította az idegsejtek DNA-ját a középagyi fekete állományban (substantia nigra), ami a dopamint termeli a szervezet számára, ezért igen fontos területe az agynak. A dopamin-termelés elvesztése az idegsejtek rossz működéséhez vezet, ezáltal a beteg nem tudja megfelelően koordinálni a mozgását.

Az elegendő folsavval etetett egereknél a dopamint termelő idegsejtek képesek voltak a megsérült DNA kijavítására és a homocisztein ártalmas hatásának ellensúlyozására. Azonban a folsavhiányos egerek hasonló idegsejtjei nem voltak képesek a nagy mértékű DNA sérülések kijavítására. Emiatt ezek az idegsejtek elhaltak. "Ez az első közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a folsavnak kulcsszerepe lehet az idegsejtek megóvásában és a különféle időskori betegségekkel szemben." - mondta Ph.D. Mark Mattson, az NIA Idegrendszer-Kutatási Laboratóriumának vezetője.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek vérének gyakran alacsony a folsavtartalma, de még nem teljesen tisztázott, hogy ez a tény a betegség lefolyásának része, a betegség miatt alakult ki, vagy pedig a betegség miatti vitaminhiányos táplálkozás következtében. Azonban erre a tanulmányra alapozva Dr. Mattson elképzelhetőnek tartja, hogy megfelelő mennyiségű folsav bevitele - történjék ez akár étrenddel, akár külön pótlással - védelmet jelenthet az idősödő emberi agy számára a Parkinson-kórral és egyéb, az idegrendszert károsító betegségekkel szemben. A zöldségek, a citrusfélék, a gyümölcslevek, a teljes kiőrlésű búzából készült kenyerek, a szárazbab mind - mind remek vitaminforrások. (lsd.: napi ajánlott bevitel) Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszeripari Hatósága(Food and Drug Administration) elrendelte a folsav pótlását a kenyerekben, gabonapelyhekben, lisztben, a kukoricából készült élelmiszerekben, a tésztákban, rizsben, valamint a különféle gabona őrleményekben.

Forrás: http://www.nia.nih.gov

Folsavval a rák ellen

Néhány kutató szerint a folsav a DNA (a sejtek örökítőanyaga) egészségének megőrzésében játszik szerepet, és megakadályozza annak mutálódását, ami végül a rák kialakulásának egyik oka. Számos nagyszámú résztvevővel készült tanulmány mutatja azt, hogy a vastagbél rák ritkább azoknál az embereknél, akik az étkezéssel nagyobb mennyiségben visznek be folsavat.

Folsavval az Alzheimer kór ellen

Az Alzheimer-kóros betegek vérének gyakran alacsony a homocisztein szintje, de nem tisztázott, hogy ez a betegség velejárója-e, vagy pedig a betegség miatti alultápláltság az oka. A legújabb kutatások alapján Dr. Mattson feltételezése szerint megfelelő mennyiségű

Napi ajánlott folsav-bevitel

Gyermekkorban kortól függően 25-200 mikrogramm, felnőttkorban 200 mikrogramm a napi szükséglet. Terhességben az eddigi adatok szerint 400-800 mikrogramm folsav napi bevitele ajánlott.

Folsavas receptek

Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök és az élesztő. Cikkünkből megtudhatja, mely ételek mennyi folsavat tartalmaznak és ez hány százalékát képezi a napi ajánlott adagnak!

Folsavval a Parkinson-kór ellen

A Parkinson-kórban szenvedő betegek vérének gyakran alacsony a folsavtartalma, de még nem teljesen tisztázott, hogy ez a tény a betegség lefolyásának része, a betegség miatt alakult ki, vagy pedig a betegség miatti vitaminhiányos táplálkozás következtében.

Folsavval a szívbetegségek ellen

A folsav számos módon biztosít védelmet a szívnek. Egyes tanulmányok arra engednek következtetni, hogy a folsav segíthet csökkenteni a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, mivel csökkenti a magas koleszterin- és homocisztein szintet (melyek károsítják a véredényeket, így a szívelégtelenség okozói).